Mama varrta gyerekkorom
Mosolyod a számon, szememben a fény,
Aranyszálak futnak szét a tű hegyén.
Gurulnak a gombok, tarka hadsereg,
Duruzsoló sparhelt hátán szendereg,
Olvad a sok emlék, megfakul a kép;
Lebomlik a szövet, kis pamutpihék
Némán lebegnek, tenyeremre szállnak...
Ameddig tudom, foltozom a vásznat.
No comments:
Post a Comment