Tükörbe rejtem arcomat. Napról napra egyre karcosabb. Vonalat húztam a porba. Félelmeim fallá emelték. Dobozolt világ. Önmagam határait sosem léptem át. Szaggatott vonal köt hozzád – szükségem van hiányodra is. Rég vonalzóval terveztem az életet, ma szabad kézzel.
No comments:
Post a Comment