Körforgás

Haladsz a biztos úton.

Már rég az út vezet.

Nem vagy magad sosem.

Fogják mindkét kezed.

Már összeforrt a csont,

a hús már összenőtt.

Egy dobbanás a szív...

Széttépni nincs erőd.

A táj gyorsan rohan

az út két oldalán,

nincs útelágazás,

nincs is más út talán.

Haladsz a cél felé...

Vagy nincs is cél talán.

Oly ismerős a táj

az út két oldalán.

Fogják mindkét kezed,

s rúgod tovább a port...

Már összenőtt a hús,

a csont már összeforrt.

A szív egy dobbanás,

még egyre hajt a vér.

Vezet tovább az út,

mi végül körbeér.